2008. november 3., hétfő

Gyermekkori emlékek - játék

Childhood Memories


A képek forrása: www.jatekanno.hu

A játék lényege:

1. Ha téged jelölnek ki, rakd ki a blogodba ezt a képet és írj egy bejegyzést a gyerekkori emlékeidről.
2. Nevezz meg 7 bloggert, akinek szívesen továbbadnád a feladatot!
3. Linkeld be a blogok címét! Azt is, akitől a "díjat" kaptad!
4. Privát üzenetben értesítsd a kiszemelt bloggereket!

Akitől kaptam:

taptap-Anikó

Akiknek továbbküldöm:

1. Ili
2. Lilang
3. Ircsi
4. Katha
5. Marcsi
6. ...
7. ...

Sajnos nem találtam többet, még nincs annyi blogos ismerősöm. :( Akiknek küldöm, legtöbbjének már kint is van a blogjában a játék, vagy megkapta már mástól, de mit tehetnék... A képet pedig én kicseréltem, mert az eredeti nagyon-nagyon nem tetszett. :)

Gyermekkori emlékem: még talán óvodás voltam, amikor a ceredi nagymamám megtanított varrni, pontosabban hímezni, a kalocsai hímzésre. Imádtam a szép színes fonalakat, az alakuló virágokat. Egyszer hozzávarrtam a készülő terítőt a cicanadrágomhoz. :) Kint varrtam az udvaron a hamvason (vajon tudja mindenki, hogy mi ez?), vagy a napon, vagy a szőlőlugas hűvösében. Nagyon kellemes 1-2 hetes nyaralásokat töltöttem ott a nagyszüleimnél. Esténként nagymamámmal kiültünk a ház elé a többi nénivel. "Hajnalban" meg felkeltem, "Jön a bocó!" felkiáltással szaladtam ki az udvarra, a kút melletti padra felállva néztem őket. Nagypapámmal kaszálni jártunk dédnagyszüleim kertjébe, vagy Gyepűsbe (igazából nem tudom, ez tulajdonnév-e), a biciklije csomagtartóján vitt. Dédnagypapámhoz nagymamámmal mentünk, őt veszekedős papának hívtam, mert mindig morcos volt. :) Emlékszem a házra, érdekes, régies elrendezésűek voltak a helyiségek, kisgyermeknek izgalmas labirintus. Emlékszem, egyszer nagyszüleim földjére is kimentünk nagymamámmal, míg ő munkálkodott, addig én játszottam. A padláson imádtam lenni, érdekes dolgokkal volt tele, amikkel jókat játszottam: búza, kukorica, kukoricacső, néhány régi könyv. A kukoricacsőből "kutat" építettem. Az igazi kútba az udvaron félelemmel vegyes kíváncsisággal kukucskáltam bele. A pincében meg a meztelen csigák nyomaira emlékszem, az is érdekes hely volt, ott forrt nagypapám bora is (többnyire meggybor). Imádtam a nagy, magas vaságyban aludni, amit olyankor nagypapám átengedett nekem. Nagymamám imádkozni tanított, szegény, hiába (meg sem vagyok keresztelve), de azért szívesen mondtam utána.

4 megjegyzés:

Borderline Anikó írta...

Örülök, hogy ilyen szép gyermekkorod volt! Nagyon jó érzés lehet visszagondolni a szép emlékekre! Kívánom, hogy mostani életed is ilyen emlékekkel legyen tele! Írnál róla, hogy hogyan sikerült az interjú? Nagyon drukkolok ám! Kicsit meg is ijedtem, hogy ilyen hosszú ideig nem jelentkeztél. Remélem, minden szíved vágya teljesülni fog!

Ircsi írta...

Szia!
Ezek a képek!!!!
Te hány éves vagy? Azt hiszem én vagyok az idősebb, minden ilyenünk volt!

Fauna írta...

Taptap: írok majd, de egyelőre annyit elmondhatok, hogy jól alakulnak a dolgok, de mennem kell még egyszer a héten a "fejesekkel" is találkozni. Annyira nem vagyok elragadtatva ettől a melótól, de a pénz meg kell, nincs mese.

Ircsi: 31 éves vagyok, de direkt olyan képeket válogattam, amire emlékszem, és nekünk is volt. Kivéve az autó, azt talán unokatesómnak volt. :) A csibét nem tudom, de szerintem "őt" mindenki ismeri. :) A béka és a persely talán még meg is van valahol... A persely biztosan, szerintem húgom szobájában még láttam nemrég.

Lilang írta...

Aranyos lehetett mikor mamád észrevettem hogy odavarrtad a nadrágod a hímzéshez :D
Az angyal projekt már véget ért. A lényege volt hogy ha jelentkeztél akkor ajándékot kellet készítened a partnerednek akit kisorsoltak neked. Választhattál, hogy csak az országodból sorsoljanak vagy bárhonnan. több mint 200an voltunk. A szervező azt mondta, hogy jövőre újra indítja a dolgot mert sokan szeretnék.
Van most egy országon belüli ajándékozós itt a blogcím ha érdekel: http://ahamaa.blogspot.com/
Én már jelentkeztem :)