Szombat:
Mucikával nagytakarítást végeztünk itthon, mert már ujjnyi vastagon állt a por mindenhol. :) Igazából Mucika a szorgalmasabb, szégyen-gyalázat, de ez van. :) Én a WC-t pucoltam ki, a mosdót vízkőtlenítettem, a tükröt tisztítottam meg, ja és rendet raktam, kicsit selejteztem az összegyűlt papírok között (főleg reklámújságok ezek, illetve olyan számlák, amiket nem szoktunk megtartani). Mucika port törölt mindenhol, porszívózott, felmosott. Pedig felmosni szeretek, de ő sosem hagyja, merthogy én túl vizesen törlök fel. :(Vasárnap:
Anyuéknál voltunk Pintértelepen, anyunak aznap volt a születésnapja. Tőlünk egy poláros mellényt kapott, egy teflonos hússütő tepsit, és egy olivaolajos szappant. Az első kettőt ő kérte, általában meg szoktuk beszélni, ki mit szeretne ajándékba, és ritkán adunk-kapunk meglepetéseket. Kért még húsdarálót, amit Mucika vett meg húgom nevében, és hátizsákban cipelte ki itthonról anyuékhoz. :) Könyvet is kért anyu, húgom az én javaslatomra Nora Robertstől vett neki, kettőt is (egyszer már én is vettem neki egy trilógiát az írónőtől, és az tetszett neki). Még egy túrazoknit kapott anyu a húgomtól, mert újságot kézbesít, és nagyon sokat gyalogol. Féltem, hogy nem tetszik majd anyunak a tepsi, mert nekem zománcozott tepsit mondott, de azok csúnyák voltak, a teflonos jobban tetszett. De kiderült, hogy az is jó, húgomnak mondta is, hogy vagy zománcosat, vagy teflonosat szeretne. A mellény persze nagy volt, de anyu méretében nem találtunk, és úgy gondoltam, hogy majd kicseréli, ha tényleg nagy lesz. Anyu azt mondta vasárnap, hogy jó lesz az így is, mert legalább jól eltakarja a derekát, el fogja hordani. Ma derült ki, hogy amit mi vettünk mellényt, azt apunak odaadta, és ugyanabban a boltban vett magának egy másikat, pedig nem is tudta, hogy ott vettük. :) Mi sajnos csak XXL-eset tudtunk venni, de jó volt rá az L-es is... Azt a ronda kék-zöld színűt vette meg, amit mi is láttunk, de rögtön elvetettük. :)
Hétfő:
Olyat csináltam, amit már régen nem: bulizni voltam. :) Az egyik barátnőmnek, A.-nak most volt az utolsó napja a munkahelyén, és ilyen búcsúbulifélét tartott. Igaz, eredetileg csak négyen lettünk volna: A., A. barátnője, I., aztán egy T. nevű fiú (barátnőm szeretne vele kapcsolatot, de egyelőre nem nagyon jön össze nekik), és én. Közben I. elhívta a főnökét, egy Cs. nevű férfit is, így mikor T. elment (mindig van valami kifogása, mert éppen a lakását újítja fel...), akkor is négyen voltunk, és volt férfitársaság. :) Szerintem uncsi lett volna, ha csak három csaj iszogat ott csendben, de szerencsére Cs.-ből folyton dőlt a szó. :) És most kivételesen én is egészen el tudtam magam engedni, barátnőm még nem is látott ilyennek. A jó társaság teszi. Olyanok között voltam, akik között el tudtam lazulni, akik között önmagam lehettem, őszintén kimondhattam a gondolataimat, mert tudtam, hogy nem fognak hülyének nézni. Nálam ritka, hogy így érzek, általában csak "görcsölök", ha társaságban vagyok. A. azt gondolta, hogy a sör hozta ezt ki belőlem, de nem. Az első sör még kicsit megütött, mert szinte sohasem iszom, de a másodikat már nem éreztem, nem szállt a fejembe. Nem is akartam inni, mert ugye gyógyszert szedek, de azt végül is reggel kell bevenni (meg nem is nyugtató vagy ilyesmi), és bíztam benne, hogy este már nem lesz baj. Nem is lett, egyáltalán nem voltam rosszul. Csak borzasztóan büdös lettem, mert rajtam kívül mindenki cigizett. :) Cs. autóval hozott haza, ezért nem kellett az utolsó busszal eljönnöm, és bár nem sokkal később értem haza így sem, Mucika már keresett, hogy hol vagyok. :) Életemben először ültem úgy autóba, hogy ivott a sofőr is... Meggondolatlanság volt, nem kellett volna, de Cs. szerencsére teljesen biztonságosan vezetett, meg akkor felénk már alig van forgalom. De nem akarok többé ilyet csinálni.
Szécsényből nem hívtak. Igaz, hogy nem ígérte biztosra a nő, akivel beszéltem. Csak annyit mondott, hogy akkor hív, ha biztos lesz, hogy mikor kell mennem. Ez leghamarabb kedden lehet, és előtte egy nappal mindenképpen hív. Szóval biztosat nem mondott, csak annyit, hogy egy nappal a találka előtt mindenképpen hív, így tehát nem csaptak be újra. De egész nap ezt a hívást vártam, nem tudok így nyugodt lenni. :( Az e-mailben küldött anyagokat még mindig nem olvastam át (csak azt, ami szorosan az esetleges melóhoz tartozik).
Kedd:
Ma sem hívtak Szécsényből, ma is egész nap azt vártam, ma sem voltam nyugodt, és ma sem olvastam át az anyagot. :) Attól félek, csütörtökön kell majd mennem Szécsénybe - pont akkor kell visszamennem a pszichiátriára is a táppénzes papírért (illetve gyógyszert is szeretnék íratni, meg háziorvosi javaslatot kérni)... De jó... Azért majd megoldom; az orvosnál remélem, hamar végzek, ha nem kell bemennem a doktornőhöz. Remélem, nem reggelre hívnak Szécsénybe, vagy kérhetem őket, hogy kicsit később mehessek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése