2009. szeptember 6., vasárnap

Nyaralásunk képei - 8. rész

A Bogácsról induló szafaribuszos kirándulás talán legszebb, de számomra mindenképpen a legérdekesebb (Lillafüreden már kétszer is jártam azelőtt) része az volt, amikor a Hór-völgyön utaztunk keresztül. A legnagyobb védettségi fokozatba (nemzeti park) van besorolva a völgy, gépkocsival nem is lehet behajtani, csak külön engedéllyel. Sok kép készült, nagyon szép a táj, ezért a legtöbb fotót muszáj megmutatnom. :)

Érdekes sziklás részek még valahol a völgy elején, gyönyörű fény-árnyék hatásokkal:









Ezek a vörös sziklák különösen szépek voltak a napfényben:





A völgy legszebb része (élőben még csodálatosabb, kicsit olyan, mint Erdély - a sok kis "piszok" az égbolt előtt pedig rengeteg szitakötő, akik fölöttünk szálldostak tömegével):













Kígyászölyv (ha minden igaz) - egy egész család röpködött fölöttünk:





Az üveghuta temetője, régi sírokkal:









Az üveggyártás emlékhelyei:















Útközben:



A kép érdekessége, hogy a fűzfa ágain a fennakadt fűcsomók mutatják, hogy meddig is szokott érni a víz esősebb időszakokban:



Az Ódorvár (maga a vár már nem látszik, csak egy kevés megmaradt rom, de erre a hegytetőre épült - sajnos ide nem volt időnk felmenni):





A Suba-lyuki barlangot jelző dombormű (a sajnos "elmaradhatatlan" firkával...):



A barlang bejárata:



Tényleg ilyen meredek volt a kilátóterasz felé vezető kijárat, papucsban én nem is mertem felmenni:



További részletek a barlangból:



Az ott én vagyok :)

A kilátóterasz:



A kilátás, amiről sajnos én lemaradtam:




Sajnos a fák sokat takartak



Ezt csak az érdekesség kedvéért mutatom - Cserépfalu a kilátóból:



A cserépfalui milleniumi kilátó a Suba-lyuki kilátóteraszból:



Denevérek a barlangban:



A kép közepén látható a Hór-völgy bejárata:



Sajnos útközben egy csomó gyönyörű tájat, és egy gyönyörű falut, Répáshutát nem tudtuk fotózni, mert hiába mentünk lassan, az erdei és a kis falusi utakon nagyon zötyögött a busz. :( Remélem, az emlékeimben azért sokáig megmaradnak a képek.

6 megjegyzés:

Jutka írta...

Tényleg nagyon szép táj.Ki hinné, hogy nálunk is vannak szépségek, csak észre kell venni. Brr a denevérek.

Fauna írta...

Igazából a képek egyáltalán nem adják vissza a táj valódi szépségét. :( Élőben egészen más.
Nálunk is vannak szépségek? A miénk a legszebb ország! :) Nem is vágyom külföldre, amíg Magyarországon mindent meg nem néztem. Az meg még jó sok időbe telik. :)

Fauna írta...

Ja, a denevérek szerintem tök aranyosak. :) Nem bántanak ők senkit.

Náncsi írta...

Nagyonszép!! és jók a fotók!!

Jutka írta...

Igazad van Heni, az országgal és a denevérekkel kapcsolatban is.
Csak az jutott eszembe mikor még panelba laktunk és beköltöztek a résekbe a denevérek milyen visítós hangot adtak.

Fauna írta...

Náncsi: köszi. :) Tényleg gyönyörű tájakon jártunk, és sajnálom nagyon, hogy mindent nem tudtunk lefotózni.

xlliann: hát, ha itt visítoznának a közelemben (mi is panelben élünk), lehet, hogy egy idő után már engem is zavarnának a denevérek... :)