Tegnap végre megint elmentünk Somoskőbe nyársalni, kihasználtuk a jó időt. Busszal mentünk, Mucika szülei már ott voltak. Ettünk szőlőt a kertből, meg friss diót is. És persze sütöttem nyárson szalonnát. :) Muci szülei korábban elmentek, mi még maradtunk. Kettesben. Ez Mucinál nagy szó... :) Pihentünk, feküdtünk a napon, napoztunk. Nagyon kellemes idő volt. Mikor ezt meguntuk, elhatároztunk, hogy nem várunk buszra, ebben a jó időben inkább gyalogolunk. Persze nem az úton, hanem hegyen-völgyön át, az erdőben, a turistautakon. Előtte még megnéztünk egy újszülött kiscicát Mucika rokonainál, kis édes fekete jószág volt. Aztán elindultunk a Petőfi-sétányon Eresztvény felé. Úgy terveztük, hogy a salgói várba nem megyünk fel, de ha már ott voltunk, nem hagytuk ki. Ezer éve járok már errefelé túrázni, mégis olyan részeken mentünk, amikre egyáltalán nem emlékeztem. :) Tuti, hogy tényleg nem jártam még mindenhol azok közül, amerre most mentünk. Ahol jártam már, ott is sok ezer évvel ezelőtt. :) A várhoz kerülővel mentünk ki, mert elmentünk a salgóbányai parkolóhoz, ahol egy néni köveket (kavicsokat?) szokott árulni, amiket én nagyon-nagyon szeretek. :) Sajnos nem volt ott a néni. :( Ezután már tényleg a vár felé vezetett az utunk, jól el is fáradtam, mire kiértünk. Találkoztam egy volt munkatársammal és a kisfiával, ezer éve nem láttam őket. Ilyen magasra kellett másznunk, hogy összefussunk... :) Mucika csinált rólunk közös fotót, de azt nem mutatom meg, hátha I. nem szeretne a blogomban szerepelni. Amikor a várban voltunk, már viszonylag késő délután volt, szépek voltak a fények a fotózáshoz, csak sajnos elég párás volt a levegő, ami miatt a távolabbi tájakat nem lehet olyan szépen kiexponálni. Majdnem hét óra volt, mire hazaértünk (fél tízkor indultunk itthonról), és jól elfáradtam, meg kell mondjam... De nem úgy egészében, inkább csak a lábam. A lábam fájt is rettenetesen, mert mifelénk a hegyeket vulkanikus kőzet alkotja, ami nagyon kemény, nem tesz jót az ízületeknek. Persze izomlázam is lett mára. :) Összességében jó kis kirándulás volt, gyönyörű őszi időben, és magamhoz képest (a szokásos szorongó-szomorú-depis hangulat) egész jól éreztem magamat. Sokan kirándultak rajtunk kívül is egyébként.
Ahogy az már lenni szokott, mutatom a fotókat. :)
Őt még Somoskőn, a kertben "kaptuk el", ott zenélt nekünk végig:
Más állatkával is találkoztunk: ő egy mókus. :) Bár nem jó felvételek, ezeknek is nagyon örültem, mert jó magasan volt, és az első fotóink mókusról:
A vár felé van egy szép tisztás, szép nagy, öreg fákkal:
Én baktatok a képen.
Itt is én baktatok.
Ez a fa ott a kedvencem.
Fotók rólunk a várban:
Tájak a várból fotózva:
Somoskő és a somoskői vár.
A somoskői vár, zoomolva.
A Medves-fennsík.
Szintén a Medves-fennsík, szénabálákkal, zoomolva.
Salgóbánya, fent a Medves-fennsík.
Rónafalu, mögötte Szilváskő.
A Boszorkánykő (balra).
Zagyvaróna és a Boszorkánykő, zoomolva.
A Pécskő (balról a második hegycsúcs) és a városközpont felé vezető út - nem látszik, de tényleg ott van. :)
Jobbra a városközpont.
A Beszterce-lakótelep.
A Beszterce-lakótelep zoomolva. Itt lakunk.
Somoskőújfalu eleje (külön falu, nem tartozik Salgótarjánhoz).
Somoskőújfalu.
A salgói vár árnyéka.
5 megjegyzés:
Jaj de jók a képek.
Igazi profi munka.
:) Hát, a profitól még messze állunk... Akkor nem ilyen gépünk és nem ilyen felszerelésünk lenne. :) De köszönöm szépen a párom nevében is! Örülök, hogy tetszettek neked a fotók!
nagyon jók a képek. de az a mókus...:) annyira cuki:)
Moncs: és milyen jó lett volna, ha jobban látható, ha közelebb jön - de ő ugye nem egy parkban beetetett mókus. :) Igazi erdőlakó. :)
Nagyon jok a fotok.Kicsit megmutatja Salgotarjan kornyeket.
Megjegyzés küldése