Fauna blogja

Kutyusos képek

2011-05-21T09:02:00.010+02:00

Régen nem írtam, nincs is nagyon miről... A nyaralásos képek feltöltését félbehagytam. A cicás képek feltöltését félbehagytam. :) Most is csak néhány képet tudok mutatni innen-onnan.

Amúgy túl vagyok végre a második félévi német vizsgán. Na nem főiskolára járok, csak sima tanfolyamra. Viszont hogy tudom-e folytatni, az kérdéses, mert anyagilag sajnos nem nagyon megy... :(

Na de maradjunk inkább a képeknél. A téma: kutyák. :)

Szüleim egyik kutyája, Sántika

Mucika húgáék kutyusai

Szintén mint fent

A következő képek mind anyósom munkahelyén készültek, az első képen az anyuka is látszik, a többin a két kölyökkutyus van.

Madáretető-webkamera

2011-01-29T10:40:00.003+01:00

Hátha valaki még nem ismeri... Nagyon szeretem ezt a webkamerát, sok érdekes madárka látható rajta a téli időszakban.

Katt a képre!

Cicák 2: Luca és Pötyi

2011-01-28T10:17:00.012+01:00

Folytatom a cicás sorozatot, ezúttal anyuék egyik cicájáról, Lucáról, valamint a tesókájáról, Pötyiről teszek fel fotókat. Pötyi nem maradt a szüleimnél, új gazdit talált, más nevet is kapott, de szegényke már nem él, ha jól tudom. Luca ivartalanítva van, Pötyi nem volt, sajnos nem is lett olyan szép nagy macska, mint Luca...

Először Luca, illetve ketten:

Pötyi:

Aztán lehet, hogy néhányszor összekevertem a képeken Lucát meg Pötyit... :)

Cicák 1: Marci

2011-01-23T21:14:00.013+01:00

Kedvenceimről, a cicákról még nem is tettem fel képeket a blogba, csak néhányat. Ideje pótolni. :) Marcival kezdem, mert talán mind közül őt szerettem a legjobban, de sajnos már nem él szegény.

"Aranyköpés" :)

2011-01-22T14:17:00.003+01:00

Azt hiszem, még nem írtam róla (nem tudom biztosan), de egy fotós oldalon moderátor vagyok, ami többnyire a vélemények szabályosságának és a szabályzat egyéb pontjainak betartatását jelenti, plusz üzenetek kezelése, friss felhasználóktól érkező fotók elbírálása, felhasználók felfüggesztése bizonyos esetekben - ezek tartoznak még a feladataim közé. Most egy igazi gyöngyszemet szeretnék megosztani, természetesen név nélkül. A felhasználótól el kellett búcsúznunk, mert 4 feltöltött fotó után átlaga nem érte el a 3,61-et, a felfüggesztés végleges, csak új néven regisztrálhat újra. Ezt az üzenetet kaptuk tőle:

"Kedves Moderátorok.

Jól telnek a napjaim semmi gond a 3 hónapos felfüggesztéssel. Említeném,hogy más fotópályázaton is regisztrált tag vagyok. Összefoglalva: Másfél éve az (Utifotó oldalon)féléve a (Haon.hírek oldalon) és a (Fotóaréna) oldalon.

Eddig az utifotó oldalra 1286 fotót töltöttem fel ahol a felhasználó becenevem ... . Az utifotó kezdőlap tagok listájából megtalálható vagyok mint ... felhasználó névvel. Szives figyelmükbe ajánlom fotóim átböngészését azon a honlapon is. Ott nem kapok se pontot se véleményt és annyit tölthetek fel amennyi jólesik. A (haon-hírek) kezdőlapjából a képekre kattintva megtalálható vagyok ( ... felhasználó) néven 459 fotóval nagy megabájt méretekben. Oda lehet nagy méretben is tölteni. A fotóarénán most 18 fotóm van ahol csak napi egyet tölthetek és ha 3000 pont összejön akkor napi három fotó.

Örülök,hogy ezekről az élményeimről tájékoztatni tudtam önöket. Jó böngészést. Tisztelettel: ... ."

A 3 havi felfüggesztést onnan veszi, hogy ha valaki 90 napja nem lépett be az oldalra, akkor felhasználói neve automatikusan inaktiválódik, de ugyanezt írja ki a rendszer minden felfüggesztett felhasználónak, aki megpróbál belépni.

Megrokkanás :)

2011-01-11T10:16:00.007+01:00

Most kivételesen van kedvem el is mesélni valamit, úgyhogy most nem kép jön, hanem szöveg. :)

Szóval tegnap félig lerokkantam... :) Görcsbe ugrott reggel-délelőtt a nyakam. Fogalmam sincs, mitől, nem vettem észre, csak azt, hogy fáj. Semmi hirtelen mozdulatra nem emlékszem. Ébredés után még nem fájt, tehát nem elfeküdtem. Vártam, hogy majd elmúlik, de nem. Csak ferdén tudtam tartani a nyakamat, így még egy pohár víz megivása is kész tortúra volt. A testemet kellett kicsavarnom, hogy a számba folyjon a víz, ne a mellkasomra. :) Szóval ilyen teljesen kitekert testtartással, ferde fejjel tudtam csak mászkálni egész nap. A fekvés sem volt kényelmes sehogy sem, annyira fájt. Persze levetkőzni sem tudtam egyedül. Kicsit hamarabb jött haza a párom, bekente a vállam ilyen hűsítő-lazító krémmel, majd megmasszíroztuk egy ilyen TENS-hez hasonló elektromos masszírozó készülékkel, de mindhiába. Mondanom sem kell, hogy a még délelőtt bevett fájdalomcsillapító sem használt semmit.

Este hét óra felé jutottam el odáig, hogy csak el kellene menni orvoshoz, adjon valamit, mert így még aludni sem fogok tudni. Nagy nehezen megmosakodtam, a párom segített öltözködni, irány az orvosi ügyelet. Sajnos elég lassú voltam, így a kinézett buszt nem értük el. Elindultunk hát gyalog, két buszmegállót mentünk, és persze a szokásos pózomban, mint egy nyomorék. :) A dokinő, egy szinte pályakezdő, fiatal orvos lidokaint meg egy másik szert, gondolom, izomlazítót adott be injekcióban. Többé-kevésbé próbálta eltalálni az izmot, ami fájt, négy adagban kaptam meg a szurit. Szerencsére nem fájt annyira, mint amennyire számítottam rá. Izomlazítót, fájdalomcsillapítót és egy gyógyszertárban kevert krémet írt fel, így még be kellett gyalogolni is a városközpontba az ügyeletes gyógyszertárba. Buszra most sem vártunk, sokat kellett volna rá várni. Már majdnem a gyógyszertárnál voltunk, amikor láttuk elmenni a hazafelé tartó buszt. Mivel nem túl gyakran járnak a buszok mifelénk sem, miután kivettük a gyógyszereket, még el akartunk menni hotdogot venni, mert párom éhes volt nagyon. Hotdog nem volt, és miután visszafelé indultunk a buszmegállóba, megint az orrunk előtt ment el a hazafelé tartó busz, még egy... Na de ezután több mint fél órát kellett volna várni a következőre, addig gyalog is majdnem hazaérünk, így hát elindultunk. Természetesen az injekció továbbra sem hatott, ugyanúgy fájt a nyakam, ugyanúgy ferdén tudtam csak tartani. Úgyhogy mentünk hazafelé, jól össze is vesztünk párommal, de ez persze nem meglepő. A miénk előtt egy buszmegállóval ért minket utol a busz. Jó gyakran jár...

Itthon bevettem a gyógyszereket, bekentem magamnak a nyakamat a krémmel. Vártam, de semmi nem használt. Próbáltam kényelmesen elhelyezkedni az ágyban, hogy tudjak aludni, de tettem egy olyan rossz mozdulatot, hogy még el is sírtam magam elkeseredésemben, hogy így fáj, és ilyen tehetetlen vagyok. Nagy nehezen elhelyezkedtem azért a párnámon, és nagy meglepetésemre egész hamar el tudtam aludni! Persze addigra a sok gyaloglástól meg veszekedéstől elég fáradt is voltam, és talán a fájdalomcsillapító is hatott - ha nem is csökkent a fájdalmam, de talán álmosabb lettem tőle, nem tudom. Éjszaka megint ért egy meglepetés: a másik oldalamon fekve ébredtem. :) Tehát át tudtam fordulni, és ahogy mozgattam a fejem, már szinte nem is éreztem a nyakamat. Egész jól aludtam, és már csak egy kicsit fáj a nyakam. Mindenesetre ez az egész tortúra az orvossal szerintem totál nem érte meg, és ugyanúgy elmúlt volna éjszaka magától is a fájdalom. Azért egy izomlazítót vettem be ma is, az nem árthat. A fájdalomcsillapító meg jó lesz későbbre is.

Szóval így jártam... Nem értem, miért nem hatnak rám a gyógyszerek. Mucika (a párom) ha bevesz egy fájdalomcsillapítót, általában már 20 perc múlva jobban lesz. Nekem meg legtöbbször egy óra is kell, hogy hasson, ha hat egyáltalán...

Karácsony 2010

2011-01-01T18:11:00.014+01:00

A nyaralást megszakítva egy kicsivel aktuálisabb képeket mutatok. :)

Ezek még karácsony előtt készültek a lakásunk ablakából:

Karácsony nálunk, itthon:

Karácsony anyósoméknál:

Kutyákok anyósoméknál:

Karácsony a szüleimnél:

Balról jobbra: az unokatestvérem, az ő élettársa, és apám

Szatyorfejű Muci

Vázadobozfejű Muci :)

Szüleim

Húgom azért hiányzik a fotókról, mert jelenleg Angliában él (blogja: http://salsaadri.b13.hu/ - bár ritkán ír). Én meg azért, mert én fotóztam. :)

Nyaralás Gyopárosfürdőn - 2. rész

2010-12-12T12:42:00.029+01:00

Most a strandról készült képeket mutatom, azaz egyelőre csak azokat, amik kint, nem az élményfürdőben készültek. (Nem rendezgettem őket, időrendben következnek egymás után.)

A strand melletti egyik szálloda

A strand és a tó látképe

Az élményfürdő a tó másik oldaláról fotózva

A strand bejárata

A bejárat belülről

A fedett élményfürdő egy részlete

A bejárat (vagyis innen inkább a kijárat) és a fedett rész

Egy egyszerű kis kajálda a strandon, a tóparton (itt is ettünk egyszer-kétszer)

Részlet a strandból, a tópartról

Szintén mint fent

A kajálda mellett; addig volt felállítva ez a sátor, amíg a csónakverseny tartott, és - gondolom - többen ettek náluk

Békácska a tóban :)

Sárga tavirózsák

Rózsaszín tavirózsák

Látkép a strandról, előtérben a tavirózsákkal

A "sima" strand (tehát nem az élményfürdős rész) egyik medencéje

Az előző egy kicsit másik szögből

Jobbra kis étkezdék vannak, az előző medencével szemben

Homokos, napernyős part a tónál

Vízibiciklik (nem próbáltuk, mert nagyon drágának találtuk)

Szálloda a tóparton

A jobb oldali épületben azt hiszem, a gyógykezeléseket végzik

A fenti épület közelebbről

Gyopárosfürdő jelképe, a víztorony

Még egy kép a tóról és a vízibiciklikről

Háttérben a hidacska - innen is néztük a csónakversenyt

Kinti meleg vizes gyógymedence

Ugyanaz más szögből

A víztorony, és balra az a fedett, üvegházszerű rész, ami sajnos már bezárt

A víztorony és a gyerekmedence

A csúszda

Klassz fák

Úszómedence

Ez is az :)

Parkos rész az úszómedence mellett

A fás rész közelebbről

Hintán (én)

Ez is én vagyok a hintán

A bejárati rész

Tavirózsák

A tavirózsák előtt ülök

Szintén mint fent

Park a bejárat előtt

Madárszobor

"Légi felvételek", azaz fotók a víztoronyból:

Kinti élménymedence

Kilátás a tóra

Az üveges rész, ami nem működik

Az élményfürdő

Az élményfürdő és az úszómedence

Látkép a strandról - mindenhol ilyen szép parkosított

Látkép

A gyerekmedence (és talán öltözők, ha jól gondolom)

A túlpart, egy már bezárt szállóval

Vízibiciklizők

Látkép [aminek nem tudok címet adni, az lesz látkép... :)]

Az élményfürdő épülete - így a tető is látható

A kinti gyógymedence

Nyaralás Gyopárosfürdőn - 1. rész

2010-11-30T22:10:00.003+01:00

Miután szinte már teljesen eltűntem, egy furcsa fordulattal nyári képeket hozok a télbe... :) Idén augusztusban Gyopárosfürdőn, azaz Orosháza egyik városrészében nyaraltunk, amit az Alföld gyöngyszemének is neveznek.

Képek a városról:

A Történelmi Emlékpark a Táncsics Mihály utcában

Az emlékpark és a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola

Mint fent

Az emlékpark egy más szögből

Az ott én vagyok, a parknál a fák alatt

Az Történelmi Emlékpark szobrai közelebbről

Orosháza egyetlen műemléke, a késő barokk stílusú evangélikus templom tornya

A templom tornya egy másik oldalról

Szent István félalakos szobra a Győry Vilmos téren, mellette szintén a fenti templomtorony

A Szent István szobor, háttérben a Pingvin Patika

A Szent István szobor Mucikával :)

A szobor és én

Katolikus templom a Széchenyi téren

Református templom a Könd utcában

Ugyanaz másképpen

Szökőkút Orosháza központjában, a Szabadság téren

Mucika a téren

Mint fent

Orosháza testvérvárosait felsoroló "szobor" a szabadság téren

Ugyanaz más szögből

A Kossuth-szobor, szintén a Szabadság téren

Ez a felirat is a Szabadság téren található

Az Eötvös téri posta épülete

Egy - számomra legalábbis - érdekes épület, a régi malom a Szentesi úton

Ugyanaz a másik irányból

A Diófa Csárda szintén a Szentesi úton - majdnem minden nap itt ettünk

A csárda kicsit távolabbról

A távolban az üveggyár egyik épülete - talán...

Képek a budapesti állatkertből - 3. rész

2010-07-11T21:54:00.014+02:00

Harmadik, befejező rész.

Orangután játszik a dobozzal

Víziló-portré

Madarak a sziklán - sajnos közelebbi fotót nem lehetett róluk készíteni

Elefántok

Dróton keresztül - de azért így is szép

Kis kíváncsi :)

Tekik

Gyíkocska :)

Kígyócska :)

Üvegen keresztül (az állatka nevét sajnos nem tudom)

Ő is ari

Képek a budapesti állatkertből - 2. rész

2010-07-08T19:25:00.009+02:00

Indiai vadkutya

Portré

Gorilla hím

Gorilla anyuka a kicsinyével

Sajnos nem sok látszik belőle, de így is gyönyörű

Milyen szépek ők is...

Szalamandra

Sajnos életlen a kép, de ő egy nyílméregbéka (gondolom) :)

Képek a budapesti állatkertből - 1. rész

2010-07-07T20:43:00.016+02:00

Mucika járt nemrég az állatkertben a családjával, és ő fotózott. Mutatok néhány olyan képet, ami nagyjából jól sikerült. :) Mondjuk van olyan is, ami nem sikerült jól, és csak az érdekesség kedvéért mutatom.

Vidra, azt hiszem :)

Fehér farkas

Mosómedve

Jegesmedve - szegénynek milyen melege lehetett az akkori kánikulában...

Majmocska

Fóka

Koronás daru

Kazuár

Még egy majomféle

Kígyócska :)

Elnézést azoktól, akik nem szeretik a kígyókat! :)

Őt nem tudom pontosan, hogy milyen faj

Őket sem tudom, hogy kik :)

Mint fent (nem tudom, kik ők)... :)

Kenguru

Kétpúpú teve

Rágcsáló - talán ürge?

Skarlát íbisz (Magyarországon csak a budapesti állatkertben látható)

Kacsák

Fura hal

Sok fekete kutya :)

2010-06-12T23:00:00.014+02:00

Megint százezer éve nem írtam, nem jelentkeztem, de most legalább szép kutyusokat hoztam. :) Mucika húga élettársának és az ő bátyjának a telephelyén (használtautó-kereskedés) fotóztam, nemrég voltunk fent náluk. A két francia buldog, Waffi (fiú, róla már volt szó) és Wifi (lány, mentett kutyus) van a képeken, plusz a keverék kutyus, Vaúka (róla is mutattam már képeket), aki a telepet őrzi. Vaúka a legokosabb és a legaranyosabb. :) De tényleg, a két bulldog együtt nem olyan okos, mint ő. :) De persze mindhármat szeretjük. Waffi önfejű és elkényeztetett, Wifi csendes és nyugodt, de mindkettő szeretni való. :)

A képeket elsősorban Melusnak ajánlom, aki korábban kifejezetten kérte, hogy csináljak még a kutyusokról képeket.

Ez pedig itt alant nem kutya, hanem bénázásom a repülőgép-fotózással... :) De a repülőgép farka legalább nagyjából éles. :)

Fotóblog-ajánló

2010-04-11T12:20:00.003+02:00

Ti láttatok már őzeket pisilni, akárcsak fotón is? :) Ha hozzám hasonlóan ti sem, és érdekel, nézzétek meg ezt a blogbejegyzést:

http://mullerpeter.blogspot.com/2010/04/20100404-holdvilagnal-pirkadatnal.html

Nekem egy nagy, eddig sosem látott élmény volt. :) Persze érdemes megnézni a fotós többi blogbejegyzését is - én rendszeres olvasója-nézője vagyok.

Müller Péter fotóblogja

Első tavaszi fotóink 2010-ben

2010-04-10T19:35:00.002+02:00

Hosszú, majdnem három hónapos kihagyás után jelentkezem ismét. Most sem fogok sokat írni. :) Csak megmutatok néhány képet, amit Mucika fotózott a mamája kertjében (még nem adták el a házat). A krókuszok, amiért tulajdonképpen odament, sajnos már elnyíltak. Így maradt az ibolya, a primula és a százszorszép, na meg a salátaboglárka.

Ibolya:

Primula:

Százszorszép:

Salátaboglárka egy kis "dolgozóval":

A számunkra lefotózhatatlan pöszörlégy - most sem sikerült:

Moha:

Csipcsilla blogos szülinapja

2010-01-25T19:17:00.007+01:00

Csipcsilla blogos szülinapja alkalmából játékot hirdetett.

Egy gombás játékot nem hagyhatok ki! :) Valami gombás alkotást kell mutatni. Nekem ez könnyű feladat. :) Két gombás gobim van:

Kirándulás a Pécskőn

2010-01-24T18:41:00.016+01:00

Régen jelentkeztem, már kezdem szégyellni magamat. :) Írni persze most sincs nagy kedvem, így szokás szerint inkább fotókkal jelentkezem. Még január elején, egészen pontosan 3-án kirándulni voltunk a Pécskőn, a salgótarjáni hegycsúcsok egyikén. Pécshez természetesen semmi köze. :)

Akkor még szép nagy hó volt, és a nagy hóban nagyon nehéz volt menni is. Roppantul elfáradtam... Ilyen hóban kimenni egy sziklára... Először én ki sem akartam mászni, mondtam is Mucikának, hogy szó sem lehet róla, hogy én oda kimenjek azokon a meredek, csúszós sziklákon. De ha már addig eljutottam, végül úgy döntöttem, mégis megpróbálom, meg hát ugye innen a legszebb a kilátás a városkörnyéki hegyek közül, kár lett volna kihagyni. Lánc van a szikla oldalára szerelve, ami segít kapaszkodni, de az is csúszott... Főleg, hogy a kesztyűm is havas volt, mert volt, ahol muszáj volt szinte négykézláb mennem, kézzel is besegítenem. Amikor elestem, akkor meg elkezdtem visszafelé csúszni, és már attól féltem, hogy elsodrom azokat, akik közvetlenül utánam jöttek. De aztán valahogy sikerült megállnom. :) Meg Muci is segített. Ha ő nem húz fel a legmeredekebb ponton, akkor hiába lett volna minden, nem tudtam volna kimenni. :) Lefelé meg, talán már mondanom sem kell, nadrágféken jöttem. :) A pamut nadrágom feneke tiszta hó lett. Gondolom, át is ázott, de azt szerencsére nem éreztem, vagy megszáradt. Amúgy meg mindenem fájt már fölfelé is, nyilván főleg a lábam, térdem, de lefelé sem volt sokkal jobb, mert akkor a lejtőn a saját súlyomat kellett visszatartanom (ami nem kicsi...). Ekkor a talpam fájt nagyon, meg valamelyest a bokám. Alig vártam, hogy hazaérjünk végre. :)

De legalább szép képek készültek. Rengeteg. Ezért még nem is válogattam ki őket (holott csaknem egy hónap telt el azóta...), nem utómunkáztam a képeket, ezért egyelőre csak olyannal tudok "szolgálni", amik rólunk készültek. Ilyen egoista vagyok megint. :)

Ketten a csúcson... :)

Itthonról a Dolinkáig is gyalog mentünk, de az igazi nehézségek csak ezután jöttek...

Nem tudom, itt hogy volt még kedvem mosolyogni... Talán csak kínomban vigyorogtam... :)

Akik mögöttünk jöttek, persze utolértek... :)

Megtörtént a csúcshódítás... :)

A Dolinkában, már hazafelé. A városközpontból már busszal jöttünk haza, szerencsére...

Szerintem Muci itt éppen veszekszik velem, hogy miért nem tudok gyorsabban menni... :)

Menj egy kicsi hátrébb... Még egy kicsit... Még egy kicsit... :)

Kilátás a Karancsról

2010-01-01T13:14:00.004+01:00

Ma olyan szép képet adott a Karancs-kilátónál található webkamera, hogy muszáj megmutatnom (klikk a képre a nagyobb méretért):

Ezekkel a képekkel kívánok sikeres, boldog új évet minden kedves olvasómnak!

Karácsonyi díszek

2009-12-31T18:10:00.011+01:00

Tavaly karácsonykor az ajándékaimat fotóztam le, de idén ahhoz nem volt kedvem. Inkább a kedvenc karácsonyfa- és egyéb karácsonyi díszeimről készítettem fotókat Mucikával. Ezeket mutatom most.

Hóember az Oriflame-től

Angyalka az Oriflame-től

Mikulás, szintén az Oriflame-től

Ajándék egy kedves gobis fórumtársamtól

Macifej egy textil csillagon, egyet-egyet vettünk belőle magunknak Mucikával

Ajándék volt kolléganőmtől, B.-től

Ezer éves díszecske a ceredi nagynénémtől

Idén vettünk ebből is két garnitúrát - csillogós textil anyagból készült

Mint az előző, csak ez egy kör lenne, ha nem lett volna olyan közel a földhöz - a fotóállványt nem tudtam olyan alacsonyra állítani :)

Szívecske - mint az előző kettő

Ő a mennyezeti lámpánkról lóg a nappaliban, és rugós az akasztója - volt kolléganőmtől, Zs.-től kaptam

Manócska kerámiaszerű anyagból - nem is akartuk megvenni, de nagyon ragaszkodott hozzám: levertem a polcról, eltört, és meg kellett vennem. :) Nagyon tetszett már a boltban is, csak Mucika nem engedte megvenni. Így viszont muszáj volt. :) Szerencsére úgy össze lehetett ragasztani, hogy nem látszik nyoma a törésnek, csak a sapkája csúcsán egy kicsit.

Karácsonyi fűszereket formázó gyertya - sajnos nem a legjobb oldaláról sikerült fotóznom, ezen a részen kicsit deformált

Toboz alakú gyertya

Hóemberke - Mucikának vettem még régen, de ő a szüleinél hagyta, én meg elhoztam onnan haza

Sajnos már nem tudom, kitől kaptam, esetleg én vettem - nagyon szeretem az ilyen helyes kis mütyüröket

Csillagos mécsestartó (még a régi fényképezőgépünkkel készült a fotó)

A következő fotókon az üvegdíszeink vannak. A legelső fotó kivételével mindet az első közös karácsonyunkon fotóztuk, kezdetleges fényképezőgéppel, kezdetleges technikával, vakuval... A minőség ezért olyan, amilyen, és ezért nincs mind lefotózva. Második karácsonyunkra vettünk még hasonló, hozzá illő üvegdíszeket, ezekről még nincs kép.

Nagy fényes gömb

Ugyanaz, mint az előző, csak a régi géppel

Nagy matt gömb

Másfajta matt gömb

Szívecske

Toboz

Harang

Kis arany gömb

Arany színből vettünk még kicsi gömböket, és harangokat is. Majd ha lesz kedvem, azokat is lefotózom. :)

Az alábbiak nem kedvencek, csak azért mutatom, mert én festettem ki őket üvegfestékkel. Készletben lehetett kapni, hatféle forma volt benne. A másik négyet hirtelen nem találtam meg a fán. :) A technikám még nagyon kezdetleges, ez az első ilyen jellegű próbálkozásom.

(Nem) karácsonyi képek

2009-12-28T22:28:00.006+01:00

Szóval nem kifejezetten karácsonyi fotók, de december 24-én készült mind. :) Húgom fényképezőgépével készültek, az elsőt ő csinálta, a másik kettőt én.

Szüleim egyik cicája, Luca

A másik cicájuk, Baba (Luca anyukája)

Muci bohóckodik a szüleimnél :)

Hol van már az idei hó... :)

2009-12-27T17:58:00.014+01:00

Szép volt, jó volt, sajnos elolvadt... :( De Mucika azért fotózott, így később is gyönyörködhetünk benne.

A következő fotók Jónásch-telepen készültek, ahol Muci nagymamája lakott - sajnos a múlt hónapban elhunyt. :(

Buksi, a skót juhász keverék házőrző

Ezek a képek pedig itthon, Besztercén készültek - kevésbé szépek, de nekünk ez jutott. :)

A karácsonyfánk itt még a virágtartón.

A besztercei közös karácsonyfa a téren.

Karácsonyfák 2009

2009-12-26T19:39:00.005+01:00

Egyelőre nem sok karácsonyi kép készült, nem is nagyon volt mit és miért megörökíteni, mert a hangulat nem volt éppen felhőtlen... De ez nálunk már megszokott. :) A fákat azért megmutatom.

A mi karácsonyfánk:

Olyan, mintha kevés dísz lenne rajta, pedig van jó sok. Főleg szaloncukor. :)

Anyuék karácsonyfája:

Előtérben az új szennyestartó ládám, amit anyuéktól és a húgomtól kaptam (én választottam és rendeltem meg interneten).

Anyósomék karácsonyfája:

A jobb alsó sarokban az új takaró - ezt anyósoméktól kaptuk.

Itt meg én teszem a fülembe a Mucika húgától kapott fülbevalót:

Direkt mondtam Mucikának, hogy ne akkor fényképezzen, amikor a fülemet birizgálom, de már csak azért is... :)

Boldog Karácsonyt!

2009-12-24T22:32:00.009+01:00

Zengő Ferenc fotóját kölcsönvéve
kívánok minden kedves olvasómnak
békés, boldog, szeretetteljes karácsonyt!

Gyönyörű fotók kék cinkéről, széncinkéről és verébről

2009-12-07T18:20:00.014+01:00

A múltkor megint láttam egy széncinkét az etetőnkön, aminek annyira megörültem, hogy gyűjtöttem is róluk pár fotót.

A fotózz!hu oldalon találtam ezeket a képeket:

Kozma Erzsébet fotója

f.cherrug fotója

Polgár Tibor fotója

sonyzs fotója

De mivel verebek is járnak az etetőnkre, mutatok képet róluk is:

Kozma Erzsébet fotója

Kozma Erzsébet fotóblogja egyébként itt található: http://kozmaerzsebet.blogspot.com/

Müller Péter blogján is klassz fotókat találtam:

Puma póló

2009-10-25T13:20:00.010+01:00

Ma nagyon jót nevettem egy képen. Puma póló:

Hát nem jobb, mint az eredeti? :)))

Hogy eredetileg honnan származik a fotó, azt persze lehetetlen kinyomozni, hiszen jó pár példányban fellelhető mindenfelé az interneten. :) Az ötletet én mindenesetre Raindropnak köszönöm, ő linkelte egy kommentjében (és ő itt találta: http://harmosilona.freeblog.hu/archives/2005/05/01/574428/).

Mimóza ismét: magok

2009-10-18T11:58:00.006+02:00

Nemrég mutattam a mimózám virágját. Kettőt sikerült beporozni közülük, amik már magba is mentek. Az egyik így nézett ki - azért csak nézett, mert azóta már nagyobb, érettebb a mag:

Más színekkel ugyanaz:

Ez nem egy jó felvétel, de itt látszik néhány a többi, elszáradt virág közül is:

Alig várom már, hogy beérjenek a magok, és nevelhessek új kis mimózát, mert az "anyanövény" kezd nagyon felkopaszodni - félek, hogy tönkre is megy.

Szívemhez szól...

2009-10-11T19:50:00.007+02:00

Már régóta meg akartam mutatni ezeket a videókat, de aztán valahogy nem került rá sor. Viszont ma volt a "Jöjj és Lásd!" elnevezésű roma gyalogos menet, és úgy gondoltam, ez jó apropó lehet.

A videókon a pécsi Gandhi Gimnázium kórusa énekel cigány dalokat. Engem meghat és elbűvöl, ahogyan ezek a fiatalok énekelnek, szívhez szólóan, odaadóan...

Mimóza: virágzás

2009-10-04T13:01:00.005+02:00

Még Bogácson a kaktuszkiállítás és -vásáron vettünk egy mimózát. Nagyon szépen fejlődött, és nemrég virágokat is hozott. Erről mutatok most néhány fotót. A virág a valóságban nincs egy centis sem. Nem egyszerre nyílnak a virágok, így többféle állapotban is lehet fotózni egyszerre.

Még bimbóban

Hervadtan

Napraforgótáblák nyáron és ősszel

2009-10-03T21:55:00.009+02:00

Mióta legelőször tettem fel fotókat Mucikáék szabadegyházai útjáról, azóta kétszer is voltak ott. Út közben mindig ugyanott szoktak megállni reggelizni, így érdekes összehasonlítani a képeket, hogy hogyan változik a természet.

A vidám nyári fotók:

Cicaaa :)

Ez persze nem napraforgó, máshol is készült; itt a felhő az érdekes, ahogyan éppen esik az eső.

Ősszel már ilyen szomorúan néz ki a táj:

Egy baleset végeredményét is sikerült lefotóznia Mucikának:

Szerencsétlen utasok, mennyire megijedhettek már...

Nyársalás Somoskőn, kirándulás Salgón

2009-09-27T13:51:00.013+02:00

Tegnap végre megint elmentünk Somoskőbe nyársalni, kihasználtuk a jó időt. Busszal mentünk, Mucika szülei már ott voltak. Ettünk szőlőt a kertből, meg friss diót is. És persze sütöttem nyárson szalonnát. :) Muci szülei korábban elmentek, mi még maradtunk. Kettesben. Ez Mucinál nagy szó... :) Pihentünk, feküdtünk a napon, napoztunk. Nagyon kellemes idő volt. Mikor ezt meguntuk, elhatároztunk, hogy nem várunk buszra, ebben a jó időben inkább gyalogolunk. Persze nem az úton, hanem hegyen-völgyön át, az erdőben, a turistautakon. Előtte még megnéztünk egy újszülött kiscicát Mucika rokonainál, kis édes fekete jószág volt. Aztán elindultunk a Petőfi-sétányon Eresztvény felé. Úgy terveztük, hogy a salgói várba nem megyünk fel, de ha már ott voltunk, nem hagytuk ki. Ezer éve járok már errefelé túrázni, mégis olyan részeken mentünk, amikre egyáltalán nem emlékeztem. :) Tuti, hogy tényleg nem jártam még mindenhol azok közül, amerre most mentünk. Ahol jártam már, ott is sok ezer évvel ezelőtt. :) A várhoz kerülővel mentünk ki, mert elmentünk a salgóbányai parkolóhoz, ahol egy néni köveket (kavicsokat?) szokott árulni, amiket én nagyon-nagyon szeretek. :) Sajnos nem volt ott a néni. :( Ezután már tényleg a vár felé vezetett az utunk, jól el is fáradtam, mire kiértünk. Találkoztam egy volt munkatársammal és a kisfiával, ezer éve nem láttam őket. Ilyen magasra kellett másznunk, hogy összefussunk... :) Mucika csinált rólunk közös fotót, de azt nem mutatom meg, hátha I. nem szeretne a blogomban szerepelni. Amikor a várban voltunk, már viszonylag késő délután volt, szépek voltak a fények a fotózáshoz, csak sajnos elég párás volt a levegő, ami miatt a távolabbi tájakat nem lehet olyan szépen kiexponálni. Majdnem hét óra volt, mire hazaértünk (fél tízkor indultunk itthonról), és jól elfáradtam, meg kell mondjam... De nem úgy egészében, inkább csak a lábam. A lábam fájt is rettenetesen, mert mifelénk a hegyeket vulkanikus kőzet alkotja, ami nagyon kemény, nem tesz jót az ízületeknek. Persze izomlázam is lett mára. :) Összességében jó kis kirándulás volt, gyönyörű őszi időben, és magamhoz képest (a szokásos szorongó-szomorú-depis hangulat) egész jól éreztem magamat. Sokan kirándultak rajtunk kívül is egyébként.

Ahogy az már lenni szokott, mutatom a fotókat. :)

Őt még Somoskőn, a kertben "kaptuk el", ott zenélt nekünk végig:

Más állatkával is találkoztunk: ő egy mókus. :) Bár nem jó felvételek, ezeknek is nagyon örültem, mert jó magasan volt, és az első fotóink mókusról:

A vár felé van egy szép tisztás, szép nagy, öreg fákkal:

Én baktatok a képen.

Itt is én baktatok.

Ez a fa ott a kedvencem.

Fotók rólunk a várban:

Mucika agyon akar csapni engem (persze nem igaziból). :)

Amúgy az az én botom volt.

Tájak a várból fotózva:

Somoskő és a somoskői vár.

A somoskői vár, zoomolva.

A Medves-fennsík.

Szintén a Medves-fennsík, szénabálákkal, zoomolva.

Salgóbánya, fent a Medves-fennsík.

Rónafalu, mögötte Szilváskő.

A Boszorkánykő (balra).

Zagyvaróna és a Boszorkánykő, zoomolva.

A Pécskő (balról a második hegycsúcs) és a városközpont felé vezető út - nem látszik, de tényleg ott van. :)

Jobbra a városközpont.

A Beszterce-lakótelep.

A Beszterce-lakótelep zoomolva. Itt lakunk.

Somoskőújfalu eleje (külön falu, nem tartozik Salgótarjánhoz).

Somoskőújfalu.

A salgói vár árnyéka.

Nyaralásunk képei - 12. rész

2009-09-27T13:29:00.009+02:00

Az utolsó rész... :) Készítettünk néhány fotót hazafelé, útközben. Mifelénk egészen másmilyen a táj, ezért ezek a fotók nekem nagyon érdekesek. Élőben még szebb volt, monumentálisabb, és egyszerűen csodaszép - sajnos a fotók ezt nem tudják tökéletesen visszaadni...

Bogácstól nem messze:

Bogács és Eger között valahol, a hatalmas szőlőhegyek között, az út legszebb részénél:

Itt a repülőt fotóztuk - bár alig látni... :)

Nyaralásunk képei - 11. rész

2009-09-27T12:17:00.010+02:00

Lassan itt a tél, és még mindig a bogácsi nyaralásos képeket mutogatom... De ezért már egyszer kinevettem magamat, úgyhogy jöjjön a barlangos képek második sorozata. Ezek a lillafüredi Szent István-barlangban készültek. Őszintén szólva nem tudom, miért készült itt kevesebb fotó, hiszen ez volt a szebbik barlang (cseppkőbarlang, mint látható), de Mucika kezében volt a gép, úgyhogy csak ő tudhatja, mit miért csinált... :)

Nyaralásunk képei - 10. rész

2009-09-19T18:56:00.013+02:00

Megint visszatérek a bogácsi nyaralásunkra, így szeptember vége felé... :) Még a múlt héten hétvégén válogattam ki és csináltam meg a blogra a lillafüredi Anna-barlangban készült fotókat, de a sötét miatt vaku nélkül olyan zajosak lettek a fotók, hogy teljesen elkedvetlenedtem, és fel sem tettem őket. :( Azért most mégis megmutatom, csak érdekességképpen, hátha valakinek azért így is tetszenek valamennyire. :) Kétféle beállítással készültek a fotók, az első fele a képeknek sajnos még rossz beállításokkal lett lőve (mennyi dolgoztam vele Photoshopban, hogy valamennyire elfogadhatóak legyenek...), de a második fele már természetesebb színű. Csak hát a zaj a sötétebb részeken... :(

Ezen a képen egy falevél lenyomata látható - vagy megkövesedett falevél? Sajnos már nem emlékszem pontosan. :)

Mert fontosnak tartom...

2009-09-14T17:43:00.008+02:00

Katt a képre a nagyobb mérethez!

Forrás: http://www.siriusalapitvany.hu/

(Én itt olvastam először: http://nyafkamacska.blogspot.com/)

Nyaralásunk képei - 9. rész

2009-09-07T19:07:00.014+02:00

A bogácsi szafaribuszos kirándulásunk egyik állomása Lillafüred volt. Sajnos fényképezéshez nem igazán voltak jók a fényviszonyok, mert hétágra sütött a nap, a fák között pedig ilyenkor ugye jóval sötétebb van, vagyis túl nagyon voltak a fény-árnyék különbségek. Így a fényképek nem úgy sikerültek, ahogy szerettük volna, de azért lett egy-két jobb is, amik közül most megmutatok "néhányat". :)

A Palotaszálló:

A Hámori-tó:

A vízesés a Szinva patakon:

A kastély környéke:

A hátizsákos ember az Mucika :)

A kisvasút alagútja:

Nagy bánatom, hogy a kisvasutat nem volt időnk kipróbálni (egyszer már ültem rajta, nagyon klassz), de még nagyobb, hogy nem állhattunk meg szétnézni és vásárolni valami jó kis emléktárgyat. :) Sőt, nem is ebédeltünk Lillafüreden, pedig a programba elvileg belefért volna - de a többiek nem voltak éhesek, így nekem is ki kellett bírnom, pedig nagyon éhes voltam. Csak három nyamvadt kis szendvicset ettem reggeltől addig, amíg kora este hazaértünk, és a strand előtt végre ehettünk... Na igen, nálam az evés meg az emléktárgyak központi kérdés. :D

Nyaralásunk képei - 8. rész

2009-09-06T19:17:00.021+02:00

A Bogácsról induló szafaribuszos kirándulás talán legszebb, de számomra mindenképpen a legérdekesebb (Lillafüreden már kétszer is jártam azelőtt) része az volt, amikor a Hór-völgyön utaztunk keresztül. A legnagyobb védettségi fokozatba (nemzeti park) van besorolva a völgy, gépkocsival nem is lehet behajtani, csak külön engedéllyel. Sok kép készült, nagyon szép a táj, ezért a legtöbb fotót muszáj megmutatnom. :)

Érdekes sziklás részek még valahol a völgy elején, gyönyörű fény-árnyék hatásokkal:

Ezek a vörös sziklák különösen szépek voltak a napfényben:

A völgy legszebb része (élőben még csodálatosabb, kicsit olyan, mint Erdély - a sok kis "piszok" az égbolt előtt pedig rengeteg szitakötő, akik fölöttünk szálldostak tömegével):

Kígyászölyv (ha minden igaz) - egy egész család röpködött fölöttünk:

Az üveghuta temetője, régi sírokkal:

Az üveggyártás emlékhelyei:

Útközben:

A kép érdekessége, hogy a fűzfa ágain a fennakadt fűcsomók mutatják, hogy meddig is szokott érni a víz esősebb időszakokban:

Az Ódorvár (maga a vár már nem látszik, csak egy kevés megmaradt rom, de erre a hegytetőre épült - sajnos ide nem volt időnk felmenni):

A Suba-lyuki barlangot jelző dombormű (a sajnos "elmaradhatatlan" firkával...):

A barlang bejárata:

Tényleg ilyen meredek volt a kilátóterasz felé vezető kijárat, papucsban én nem is mertem felmenni:

További részletek a barlangból:

Az ott én vagyok :)

A kilátóterasz:

A kilátás, amiről sajnos én lemaradtam:

Sajnos a fák sokat takartak

Ezt csak az érdekesség kedvéért mutatom - Cserépfalu a kilátóból:

A cserépfalui milleniumi kilátó a Suba-lyuki kilátóteraszból:

Denevérek a barlangban:

A kép közepén látható a Hór-völgy bejárata:

Sajnos útközben egy csomó gyönyörű tájat, és egy gyönyörű falut, Répáshutát nem tudtuk fotózni, mert hiába mentünk lassan, az erdei és a kis falusi utakon nagyon zötyögött a busz. :( Remélem, az emlékeimben azért sokáig megmaradnak a képek.

Nyaralásunk képei - 7. rész

2009-09-05T21:32:00.010+02:00

A Bogácsról induló szafaribuszos kirándulásról már mutattam képeket, amiken mi ketten vagyunk, Mucika és én. A kirándulás első és utolsó állomása is Cserépfalu volt, erről mutatok most fotókat.

Cserépfalun lakik a buszvezető, ő építette a kertjében ezt a bástyát:

Ez is egyfajta látnivaló... :)

A cserépfalui református templom:

A templom a kilátóból:

Van egy másik templom is a faluban, de az nagyon messze volt, közelről nem is láttuk:

A milleniumi kilátó:

A kilátás:

"Kisamerika" - barlanglakások:

Nyaralásunk képei - 6. rész

2009-08-30T17:21:00.013+02:00

Visszatérek a nyaralásunkhoz - és talán még decemberben is a nyaralásos képeket fogom mutogatni, ha így haladok... :D

Ezek a fotók Bogácson készültek, a népi baba- és kézműves kiállításon. Jó sok fotó készült, de csak nem hagyom ki egyiket sem, hiszen mindegyik egyformán érdekes. Szerintem. Remélem, legalább egy olvasóm is így gondolja majd még rajtam kívül... :)

A babák:

Kézimunkák:

Egyéb tárgyak:

Minidínó :)

2009-08-25T20:30:00.004+02:00

Láttátok már ennél viccesebb fotót? Esküszöm, hogy én még soha! :D Az a póz, ahogy harapja Mucika ujját, ahogy a lábait és a testét tartja... :)))) Hát besz*rás (már bocs)! :)))) (A kép sajna mobiltelefonnal készült, így a minőség olyan, amilyen.)

Még néhány kép a kis tyrannosaurusról:

Limonádés blogos díj :)

2009-08-22T18:02:00.003+02:00

Mivel már két embertől is megkaptam, ki kell tennem a blogomba ezt a díjat/ajándékot. :) Ircsi és Cat hívott meg egy frissítő limonádéra. Bár picit hűvösödik az idő, de az utóbbi napokban igazi kánikula volt így augusztusban. Egy hűsítő limonádé ilyenkor bárkinek jól jöhet, így ismét küldöm mindenkinek, aki kéri: vegyétek, vigyétek! :)

Augusztus 20. és "környéke"

2009-08-22T12:22:00.013+02:00

Mint szinte mindenki, augusztus 20-án este mi is tűzijátékot néztünk (nem, nem Budapesten, hanem itthon, Salgótarjánban). A fotók nem igazán akartak jól sikerülni, pedig ezúttal állványról fotózott Mucika, tűzijáték programmal. Azok lettek jobbak, amik nem a beépített programmal készültek, hanem saját beállításokkal... Szóval kicsit "gyérek" lettek a képek, de azért megmutatok néhányat.

Innen néztük a tűzijátékot - bár nem pont innen lőtték, hanem jobbról, ami már nem látszik a fotón. A képen a Fő tér látszik, ahol az ünnepi műsorok voltak.

Napközben anyuéknál vigyáztunk a házra és az állatokra, mert ők kirándulni és szedrezni voltak (eredetileg Bükkszékre készültek fürödni, de nem ment az a busz, amiről azt hitték, hogy megy, így itthon kényszerültek maradni...). Megnyírtuk a Foltos nevű kutyájukat, de sajnos nem készült előtte-utána fotó. :) De jó lett a kutya új frizurája! :) Régi fotót tudok mutatni:

De akkor legyen már egy Sántikáról is:

Az akácfán meg ilyen fura szerzet gyűjtötte a nektárt (gondolom legalábbis) a virágból:

Nem tudom, mi lehet ő, de ha valaki tudja esetleg egy ilyen távoli képről is, az írja meg, légyszi!

Itt ketten vannak, egy másik rovarral:

* * *

Tegnap pedig mi voltunk Bükkszéken, de mi tényleg el is jutottunk oda (autóval). :) Parkolni alig tudtunk, mert a strand körül mindenhol, körbe-körbe jó nagy területen csak fizetős parkolási lehetőség volt, és nem akartunk erre 600 Ft-ot kiadni. Ott keringtünk egy darabig, de mindenhol csak fizetős zónát találtunk, míg végül a strand mögött, a hegytetőn úgy láttuk, hogy ott lehet parkolni ingyen. Így a bejárat kissé messze volt, de nem vészes, hiszen nem nagy az egész strand. Jól is tettük, hogy nem fizettünk még a parkolásért is, mivel a belépő még drágább volt, mint Bogácson: 1.100 Ft - holott a strand sokkal kisebb és lepukkantabb. Bogácson 7 medence volt, itt csak négy (plusz egy, amiben nem volt víz), Bogácson minden rendezett volt, és szinte újnak látszott, Bükkszéken meg majdnem minden medence ütött-kopott, elhanyagolt. Miért drágább akkor, mint bogács? A víz az nagyon jó, itt tör fel az ismert Salvus víz, de ami köré épült, az kiábrándító. Ha egy kicsivel többet fektetnének bele, akkor egy jó kis üdülőhely lehetne Bükkszék is. Talán Eger közelsége miatt nem éri meg (alig több, mint 20 km a távolság)? De Bükkszéken jobb a víz, tehát ésszel és jó marketinggel nem hiszem, hogy ne lehetne belőle többet is kihozni (lásd Egerszalók, mostanában pedig Demjén). A kaja is nagyon felejtős volt, legalábbis a menü, amit ebédre ettünk. Csontlevest kértünk rántott csirkemellel, de sokat kellett várni, a leves porból vagy leveskockából volt, a második pedig finom, de nagyon kevéske. Itt 850-ért lehetett kapni a menüt, Bogácson egy ugyanilyen 900 Ft, de sok és laktató. Amit délután ettünk hekket, az legalább jó volt és olcsó. Összességében mégis jól éreztem magam a strandon, mert mint írtam, a víz kellemes volt. Az úszómedencében jókat lubickoltunk, a kör alakú gyógymedencében (bár rengetegen voltak, akár a szardíniák) jókat pihentünk, ahol a halat ettük, ott pedig még egy kiscicával is találkoztunk. :) De nem hiszem, hogy mostanában gyakran fogunk Bükkszékre menni... A fényképezőgépet nem vittük be a strandra (nehogy ellopják), de kimenni érte meg visszavinni messze lett volna, így csak négy kép készült a kerítésen kívülről, amikor már hazafelé indultunk. Ebből kettőt mutatok:

Az úszómedence a csúszdával

A medence melletti rész, baloldalt

Egyébként a pokrócot is pont itt, a kerítés mellett, az autó közelében tettük le. Klassz volt a kilátás a strandra, csak elég rossz volt olyan meredek hegyet olyan sokszor megmászni papucsban. :) Egyszer le is esett a lábamról, az meg kész csoda, hogy egyszer sem estem el. :)

Kirándulás a bányatónál, medúzákkal

2009-08-20T19:16:00.016+02:00

Most a múlt vasárnapi kirándulásunkról mutatok fotókat. Húgom és anyukám előző nap egy szervezett túra keretében a bányatónál voltak, és mondták, hogy rengeteg édesvízi medúzát láttak a tóban. Mivel erről eddig nem tudtunk, és valószínűleg nem is olyan rég kerültek ebbe a tóba, Mucikával elhatároztuk, hogy mi is megnézzük őket, és hozunk is haza. Állítólag lehet őket akváriumban is tartani.

És most jöjjön a "képes krónika". :) Megint nem volt szívem "kidobálni" a képeket, ezért jó sokat mutatok. :)

Útközben, odafelé:

A bánya legnagyobb kiterjedésű része (még sokkal nagyobb, mint amilyennek a képeken látszik):

Fura fejet vágok (gondolom, a szemembe sütött a nap):

Csak úgy vagyunk:

Hülyéskedünk, mintha leesnénk a szakadékba - gyerekek... :)

A bányató "bejárata":

A bányató és környéke:

Egy kutyus is fürdött a tóban a gazdáival (akiket persze nem fotóztam le):

Rengeteg fecske röpködött a tó fölött:

Portrék rólam - ezek sajnos még a jobban sikerültek közül valók (és így is ronda dagipók vagyok)... :/

Mucika medúzát fog:

A medúzák - 1-2 cm nagyságúak többnyire:

Rengetegen voltak:

Nagyon jópofa állatok, olyan kis helyesek, de itthon nem őshonosak, és mivel megeszik a halak petéit, károsnak is tekinthetők. Itthon nem maradtak meg szegénykék, nem igazán tudtam velük mit kezdeni. Először beraktam őket a békám és a halam mellé (akkor még csak egy halam volt, egy öves díszcsík - most van még négy gurámim mellette, a béka meg külön akváriumba került át) , de összecsipkedték őket, a béka majd megőrült tőlük. :) A szűrőt sem mertem járatni, mert amikor bekapcsoltam, szinte beszívta a medúzákat, olyan picikék. De a koszos (szűrés nélküli) vizet meg nem tudják elviselni... Alig maradt életben néhány, azokat meg már nem akartam megtartani, nem tudtam volna őket hová tenni (szűrés nélkül hogy biztosítsak nekik tiszta vizet?). Szegénykék... De van belőlük bőven, meg jobb is nekik kint a tóban. A Wiki egyébként így ír róluk:

A kétpolipos vagy édesvízi medúza (Craspedacusta sowebyi) 2 életalakja, a helyhez kötött polip és a szabadon mozgó medúza nemzedékváltakozással áll egymással kapcsolatban. A medúzák bimbózás útján válnak le a hidrapolipokról. A medúza megtermékenyített petéjéből polipalak fejlődik ki. Az első nemzedék 2 milliméteres nagyságú, egyszerű testfelépítésű, tapogató nélküli polip. A második nemzedéket képviselő medúzák azonban idővel 2 centiméteresre is megnőnek, és tapogatóik száma a harangszerű ernyők mentén 200-400 is lehet.

Ismét a bánya egy másik része, de még a tótól nem messze:

A tótól kicsit messzebb:

Lementünk egy forráshoz vizet venni, ez a tábla áll ott:

A forrás (sajnos nagyon rossz fényviszonyok voltak):

Mucika a forrásnál:

Ennél a forrásnál még nem is jártam, vagy legfeljebb egyszer kicsi koromban, amikor a kőparkba mentünk, de arra meg már nem emlékszem, hogy milyen útvonalon jutottunk oda.

Összességében véve kellemes, érdekes kirándulás volt. Somoskőben a háznál még kicsit megpihentünk, ettem a kertből friss fügét, szilvát, szedret, egy kis körtét, de már elég hideg volt, úgyhogy nemsokára jöttünk is haza.

Blogos könyves játék

2009-08-16T11:28:00.006+02:00

Szeretek olvasni, így örültem, amikor Raindrop, xlliann-Jutka és Judit játékra hívott. A szabályok a következők:

1. Az éppen most olvasott könyvet nyisd ki a 161. oldalon, és írd le az ötödik mondatot.
2. Add tovább a játékot öt kedves blogos ismerősnek.

Meg fogom szegni a szabályt, mert nem tudnék csak öt embert kiválasztani, vagyis nem szeretek válogatni, hogy kinek adjam és kinek nem. Így tehát mint a múltkor: aki nálam jár, és szeretné, az vegye, vigye! :)

Mióta tudok, szeretek is olvasni, rengeteget olvastam. Sajnos mostanában már egyre kevesebbet... Ahogy öregszem, lustulok :) Szerintem leginkább az internet az oka: gyors, könnyen emészthető, csábító, kikapcsoló. Érdekes jelenség - nem szoktam így lenni -, hogy egyszerre több könyvet is elkezdtem olvasni, aztán mindig félbehagytam őket, mást olvastam (ki - jobb esetben). Most ezek vannak félbehagyva:

- Thomas Hardy: Egy tiszta nő
- Louisa May Alcott: A nyolc unokatestvér
- Tracy Chevalier: Hulló angyalok
- Albert Györgyi: Miért pont én?

De amit legutóbb elkezdtem, az Charlotte Brontëtól a Shirley. Az ötödik mondattal azonban bajban vagyok, mert párbeszédes rész, és annyira sajnos nem vágom a nyelvtan, hogy tudjam, mi számít egy mondatnak vagy többnek ilyen párbeszédeknél (mondta, felelte stb. külön számít-e?). Végül egy olyan mondatot választottam, ami akár az ötödik is lehet, és értelmes is. :)

"Kihívó megjegyzés ez ilyen színű és formájú szájból."

Somoskőn: nyársalás, vadaspark, pihenés

2009-08-09T18:36:00.007+02:00

Tegnap, szombaton ismét nyársaltunk Somoskőn. Délután mentünk ki, és három órakor elmentünk a vadasparkba is. Mivel háromkor nyit, és mi csak akkortájt indultunk, sajnos késve érkeztünk, így az etetés elejéről lemaradtunk. Mikor odaértünk, már javában ettek a vaddisznók, és nagyon hamar el is mentek. De nem baj, mert most nagyon megharagudtam rájuk, mert a férfi, aki most etetett (a nő apja, ha jól értettem), mesélte, hogy a muflonokat állandóan terrorizálják, állandóan "vadásszák" őket, és valószínűleg már több kicsit vagy sérültet is megöltek. :( A muflonok szerintem sokkal aranyosabbak, a vaddisznók meg egyébként is kártékonyak, szóval nem igazán szimpatikus állatok... Sokan vannak már nagyon, és kicsi nekik a terület: hét kan, négy koca és húsz malac van másfél hektáron, meg persze emellett a többi állat, a muflonokon kívül dámvadak is. Ritkítani is akarják majd a vaddisznóállományt.

Elég hamar odajöttek most a muflonok az etetéshez, és sokáig láthattuk mind a hetet (vagy hatot, nem tudom, elfelejtettem...). Közel voltak a kerítéshez, vagy esetleg túl távol a lestől, így sajnos nem túl sokat lehetett fotózni, és nem is olyan jó fotók sikerültek, de azért mutatok néhányat.

Először oda merészkedtek ki a muflonok, ahol a disznók is ettek. Óvatosan előbújtak a bokrokból, de a disznók persze rögtön el is zavarták őket...

Azután elindultak a másik irányba, ahol szintén volt kiszórva kukorica, és naná, hogy akkor a vaddisznók átmentek arra az oldalra, és onnan zavarták el a muflonokat...

Végül megint visszajöttek a muflonok oda, ahol először kimerészkedtek, és ide a lusta disznók végre már nem jöttek utánuk. :) Itt már tovább tudtak maradni, többet is lehetett fotózni őket, csak ugye itt meg túl közel voltak a kerítéshez, belógott a drótháló.

Néhány képet mutatok azért a mocsok vaddisznókról is... :)

A vadasparkból még visszamentünk a házhoz, akkorra már csak ketten maradtunk Mucikával. Ilyen még nem volt, hogy Muci hajlandó lett volna velem kettesben pihenni Somoskőn. :) Mindig azt mondja, hogy "mit csináljunk mi együtt, ketten?!" :) Biztos unalmas ember vagyok... :/ De végül azért ő is jól érezte magát a kertben, a fák alatt a hűvösben pihenve. Olyannyira, hogy már ma újra ki akart menni Somoskőre... :) De végül nem mentünk, mivel összevesztünk, és egész nap veszekedtünk, így nem volt kedvem hozzá. Visszatérve tegnapra: ahogy ott feküdtünk a fák alatt, egyszer csak kopogást hallottam, mintha harkály kopogna a fán. Néztem, és tényleg az volt, ketten is jöttek. Nagyon szépek és édesek voltak, nagyon örültem nekik, de távcsővel lenne az igazi nézni őket, az meg ugye nekünk nincs is. Közelebb menni meg nem mertem, nehogy elriasszam őket. Muci azért közelebb merészkedett, hogy lefotózhassa őket, és csinált is pár képet. A minőség persze egyáltalán nem az igazi, de a gépünk alapobija nem is madárfotózásra készült...

Íme a körülményekhez képest nagyjából tűrhetően sikerült képek:

Feketelábú görény

2009-08-09T10:47:00.012+02:00

Képek forrása: http://www.nps.gov/

Tündéri, ám veszélyeztetett feketelábú görénykölykök fejlődését lehet nyomon követni egy webkamera által, ezen az oldalon:

http://nationalzoo.si.edu/

A feketelábú görény az egyetlen őshonos görényfaj Észak-Amerikában. Megjelenésében nagyon hasonlít a közönséges görényre, azonban jóval hosszabb (kb. 60 cm) és kecsesebb, vékonyabb. Testszíne világos bézs, míg lábai és farka teljesen fekete. Sajnos mára már a kipusztulás szélére sodródott. Ennek két oka van: az élőhelyének jelentős mértékű csökkenése, és fő táplálékának, a prérikutyák számának alapos megfogyatkozása. Az észak-amerikai tudósok az állatot szolgáló megmentő programot hoztak létre, melynek keretében mesterséges környezetben növelni kívánják az egyedszámot, és visszatelepíteni őket természetes élőhelyükre. A program sikeres, a fogságban tartott példányok száma kb. 400, azonban a mai napig is csak egyetlen egy populáció él önfenntartóan a természetben. Ha nem lenne ez a program, teljesen kipusztulnának.

Angolul tudóknak részletesebben itt:

http://nationalzoo.si.edu/Animals/NorthAmerica/default.cfm

Dér Zoltán A vadászgörény c. könyve szerint:

Feketelábú görény

Latin neve: Mustela nigripes

Jegyei: A feketelábú görény a mi európai görényünk észak-amerikai megfelelője. Testméretei és súlya nagyon közel áll az európai görényéhez. Lényeges eltérést a szőrzet mutat, ennek jellemzői a fekete láb, és a homlokán található fekete pánt. Testének felső része halványbarna, a hasi része csaknem fehér.

Életmódja: Szokásai, a vadászat, illetve a szálláshely tekintetében az európai görénnyel csaknem megegyezőek, és rendelkezik bűzmiriggyel is, melyet az európai görénnyel megegyezőképpen használ.*

Tápláléka: Tápláléka közt szintén megtalálhatjuk az egereket, a nyulakat, pockokat és patkányokat, valamint az Észak-Amerikában honos földi mókust, békákat, gyíkokat, különböző madártojásokat és fiókákat, valamint fogyaszt halat is.

Élőhelye: Hazája Észak-Amerika, a Sziklás-hegységtől keletre, Kansastól Montanáig és Észak-Dakotáig.

Ellenségei: Az ember és a kíséretében tartózkodó kutyák, a farkas, valamint az észak-amerikai kontinensen honos ragadozó madarak.

Brehm Az állatok világa című műve szerint:

A fekete lábú görény (Mustela nigripes)

A menyétek csoportjának képviselője továbbá a feketelábú görény. Amint azt neve is jelzi, különösen fekete lábai, s ezenkívül a homlokán látható fekete pánt jellemzi. Testének felső fele halványbarna, sőt majdnem fehér, alsó fele szintén fehér. Ennek a fajnak Észak-Amerika a hazája, mégpedig a Sziklás-hegységtől keletre - Kanzastól Montanaig és Észak-Dakotáig - terjedő vidék.

* Az európai görény (Mustela putorius) életmódja: A görény főként szürkületkor és éjszaka vadászik. Úszni is jól tud. Zsákmányát előszeretettel behordja és vackában felhalmozza. Ha lehetősége van rá, rókák vagy üregi nyulak kotorékában, illetve odvas fákban, sziklák vagy gyökerek közti üregekben tanyázik, de ha a szükség úgy hozza, maga is megépíti saját kotorékát.
Ha megijesztik vagy sarokba szorítják, támadóját bűzös váladék kifecskendezésével igyekszik elriasztani.

Nyaralásunk képei - 5. rész

2009-08-07T17:45:00.008+02:00

Most a bogácsi tájházban készült fotókból mutatok néhányat. Nem tudom, kinek mennyire újak, ismeretlenek ezek a tárgyak, számomra volt jó pár újdonság, meg néhány ismerős dolog is. Elbűvölőek ezek a régi parasztházak, és amit a "tárlatvezető" nő mesélt az akkori életről, az is nagyon érdekes volt. Először jártam olyan házban, ahol még megvan az eredeti, döngölt fapadló.

Blogos játék + blogos ajándék

2009-08-02T14:02:00.014+02:00

Ircsi játékra hívott:

Mi lenne az a 10 étel, amit akkor ennék, ha tudnám, hogy valószínűleg ez lesz az utolsó 10?

Nem tudom, egészen pontosan hogyan kellene ezt értelmezni: olyan ételeket kell felsorolni, amit még nem ettem, de szeretném kipróbálni? Vagy amit nagyon szeretek, ezért szívesen enném őket még egyszer, utoljára? Mivel az új ízektől mindig is idegenkedtem, a megszokottat szeretem, én az utóbbit választom. Tehát a 10 kedvenc ételem... Ez sem könnyű feladat ám. :) A sorrend nem feltétlenül a "kedvencség" sorrendje, csak ahogyan eszembe jutott.

1. Sonkás-kukoricás pizza a Galériából.
2. Paprikás Chio chips.
3. Jóféle Újházy tyúkhúsleves, vagy akár egyszerű tyúk- vagy csirkeleves cérnametélttel.
4. Gombaleves az általam leginkább kedvelt gombák egyikéből.
5. Gombapörkölt mezei szegfűgombából, vagy rókagombából.
6. Rántott őzlábgomba.
7. Sült heck, ahogyan a salgótarjáni piacon készítik.
8. Csirkemáj rizottó.
9. Rántott halrudak, persze Iglo legyen, az a legjobb.
10. Rántott velő.

Muszáj még egyet írnom... :)

+1. Libamájjal töltött rántott gombafejek, amilyet Debrecenben ettem.

Szívem szerint többet is írnék, de muszáj valahol megállni... :)

Nem tudom, kinek adjam tovább a fenti játékot... Aki erre jár, és szeretné, az vegye, vigye! :)

----

Judittól pedig ajándékot kaptam, ami nagyon szép és kedves, köszönöm! (Méretre kisebb volt a kép, de így nagyban még jobban látszanak a részletek.)

Játékszabályt nem találtam, ezért tetszőleges számú emberkének adom tovább.

Betsy (bár még nem "találkoztunk", de olvasom a blogját, és mivel még "friss tag", biztosan örül egy ilyen jó kis díjnak)
Betti (hátha gyakrabban mutatja meg gyönyörű üvegmunkáit)
Delfike
Dominika
Hugi
Ircsi
Juhizs
Lilang
Lódoktor -Bettina
Marcsi
Melus
Moncs
Mszabu
PI (bár blogjába nem illik a díj, de rendszeres látogatón, ezért megérdemli)
Raindrop
xlliann-Jutka